Azt hiszem nem kell különösképpen bemutatnom vagy elmagyaráznom hogy mit is jelentenek az ember életében azok a "bizonyos hétfő reggelek". A pihentető vagy éppen abszolúte nem pihentető hétvége után szeret az ember felkelni és munkába menni:)
Hát énis igy cselekedtem és az irodába beérve igen furcsa kép fogadott.....ugyanis a plafonból mindenféle kábelek lógtak, az asztalokon pedig bizonyos plafondarabok és kismennyiségű törmelék lazult, valamint egy igen "kellemes" monton pittyegés tette teljessé az élményt. Kérdésemre kiderült hogy a srácok hétvégén nem tudtak pihenni ezért elkezdtek szerelni itt mindefélét...a gond csak az volt hogy közben sikerült átvágni a riasztó kábelét is, ennek volt az eredménye ez csodálatos "zene".
Gondolom mondanom sem kell hogy a pittyegés a legidegesitőbb hangok egyike a Földön,főleg ha hosszútávon kapja az ember.Najó, talán a "nínó" felveszi vele a versenyt. A legjobb az egészben hogy arról fogalma sem volt egyikünknek se hogy hogyan lehetne ezt a hanghatást kivonni a forgalomból, persze voltak tippek a "szakitsuk ki a kábelt" és a "vágjuk le" formájában de végül elvetettük az ötletet...
Végül mégiscsak sikerült megnyomni a stop gombot ezen a beépitett iPodon, nem is kellett hozzá sok csak egy csavarhúzó meg egy kis kisérletező kedv hogy" nah ha ezt a részt böködöm akkor jobban sipol ha meg ezt akkor kevésbé".
A lényeg az az egészben hogy mire mindez megoldódott addigra pont eltelt az a kritikus hétfő reggeli időszak amikor az ember még a saját nevét is csak a személyije segitségével tudja megmondani, tehát végérvényben egy idegesitő dologból - egy kis közjátékkal - haszon származott.
Jah, és mostanra már a fülem is abbahagyta a pittyegést...... (Y)